2013. július 8., hétfő

Én és a Szexmániás- S. O. S, pornográf "irodalom"!



"Ócska kis ribanc és még írni sem tud". Aztán meg engem senki ne nevezzen prűdnek. Ilyen és hasonló kijelentéseket hallok lépten-nyomon erről az "aljas, megátalkodott"ex-úszónőről. Satöbbi, satöbbi... Nekem valamilyen tudat alatti, misztikus oknál fogva mégis tetszett az Én, a szexmániás. Nem egy Austen ez a Szepesi Nikolett, és mégcsak nem is százas, mégis! :-D

Valószínűleg én is kitekerném a nyakát, ha a pasimra vetné ki a hálóját, és döbbenetes, hogy valaki büszke legyen arra, hogy részegen vezet a belvárosban, miközben kábé akárkit megölhet. De a sok felkiáltójelen túl azért odabiggyesztenék egy kérdőjelet is: mi indít valakit arra, hogy "ilyet" írjon? És az "ilyet" nem feltétlenül pejoratív értelemben használom.

Feltűnési viszketekség, bosszúvágy, pszichoanalízis. Elsőre ezek jutnának eszembe. Szepesi Niki valószínűleg előre tudta, hogy szexről és nemiségről írni kicsiny hazánkban nem egy nyerő vállalkozás. Kivéve, ha híres vagy, mert akkor épp magánéleti szennyesed kiteregetése a nyerő. Amikor én szexről írtam a Vágyra járókban, akkor kábé megköveztek a kommentelőim a kiadói pályázaton. Egy olimpikonnal sem bánnak másképp, kivéve, hogy közben stikában mindenki megveszi a könyvet és pad alatt el is olvassa, így milliomossá teszi az amúgy hírhedt  "ócska kis ribanc"-ot hónapok alatt. De persze a közvélemény az szigorúan elítélő marad, mert valljuk be,a  könyv csak egy ponyva, abból is a legaljának számít szigorúan pornográf tartalma miatt. 

De a sok köpködés és nyálverés és fujjogás közben azért szerintem érdemes egy kicsit közelebbről megnézni a témát. Adott egy huszonéves híresség a huszonegyedik században, aki tobzódik egy értékvesztett, hedonisztikusnak kikáltott világban, ahol- ahogy egy milliomos ismerősöm fogalmazott így nemrég- csak a szex és a pénz számít. Ez a huszonéves nagyon "menőnek" érzi magát, de egyaránt tisztában van azzal, hogy amit csinál, az egy nagy kalap sz...r. Mégsem tud megváltozni, képtelen leszokni az ágyról ágyra ugrálásról, ezért felvállalja azt, hogy ő ilyen és kész, és megírja ezt. Mellékesen még hozzáteszi mindazt a megaláztatást, ami egy sportolót érhet Magyarországon gyerekkortól kezdve, ha kivételesen nőnek születik. Nem meglepő, hogy az edzők sem dicsérik túl bajnokainkat az edzéseken, ez ugyanis nem a magyar-poroszos pedagógia, mentalitás része. Csak erről nem "illik" beszélni, ahogy a legtöbb szexuális jellegű téma, munkahelyi flörtök és zaklatások mind-mind rejtve maradnak. Ha ugyanis egy nő itthon kinyitja emiatt a száját, még az ismerősei is kiröhögik, hogy ezen problémázik, a munkahelyről pedig egyszerűen kirúgják. 

 Nos, Szepesi Nikolett nem problémázik, csak kefél, de ezért aztán jól megkapja a magáét mindenhonnan. Gondolom, erre ő szintén csak megvonja a vállát ,és tovább folytatja további szabados életmódját jó sok szexszel. Az emberek többsége (főleg a becsapott, elárult férfi-társadalom)  itthon pedig tovább füstölög és morog azon, hogy ő milyen, és a könyve milyen, és hogy hogy  válhat egy "ilyen" egyáltalán milliomossá...! Közben pedig mi vagyunk azok, akik milliomossá tettük. Valami akkor mégis lehet abban a könyvben, nem igaz?

 Valami, amit egyszer majd sokan megértenek, ha valaki újraírja a témát, és esetleg  irodalmi szintre emeli. Akkor új értelmet nyerhet a most még semmibe vett, kiforgatott és megalázott női szexualitás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése