Mazsolák a 15. hétből

              A babavárás természetesen csupa móka és kacagás. Ok, aláírom, hogy van benne móka, és van benne kacagás is, de ezen kívül nyomokban lehetetlennél lehetetlenebb helyzeteket és érzéseket tartalmaz. Például hogy könnyen felhúzod magad. Min is? Pl ha mások a terhességgel kapcsolatban idétlen kijelentéseket tesznek. A személyeskedés legapróbb jele nélkül összegyűjtöttem azokat, melyektől leginkább a plafonon vagyok.

1.      Nekem sose volt rosszullétem. Azt se tudom, mi az.

Örülj neki. Őt biztos valami ősanyának kreálta a természet, aki kacagva várta a természet áldó erejét, és egy csepp elutasítás vagy félelem sem volt benne az anyaság újszerű állapota ellen. Vagy egyszerűen csak ilyen alkat. Mindenesetre attól a résztől mászok leginkább a falra, amikor ezt a mondatot megtoldják a következővel: „nekem boldog terhességem volt.”. No komment.

2.      Hogy vagytok? Alszotok? Esztek? Hányszor kakiltok?

És még sorolhatnám. De tényleg. Imádom, hogy Cuncibaba mindig velem van, sokat beszélgetünk mindenféléről, de ő egy különálló entitás. Már most. És ezek a többesszámú kérdések kb úgy hatnak, mint egy sci-fi best seller kétarcú főhőse, akit hol az egyik, hol a másik énje irányít. Nem, mi nem Cuncibabával járunk WC-re. És szeretem, ha megkérdezik, hogy vagyunk. Külön ő, a kisbaba, és én.

3.      Élvezd ki a terhességed!

Tudom én, hogy ez egy jóindulatú kijelentés, de azt érzem tőle, hogy azon nyomban táncra kell perdülnöm, hogy babát várok. Félre kell tennem az életemet, meditálnom, jógáznom és mantráznom kéne a nap 24 órájában. A babavárásnak vannak nagyon szuper és kevésbé szuper pillanatai. Most főképp a vidám időszakot élem, hisz elmúltak a rosszullétek, és tengernyi energiám van, mégis néha furdal a lelkiismeret, amiért nem koncentrálok száz százalékig a terhességemre. Csak mondjuk 80-ban. Ami szerintem jó arány.

4.      Ugye akkor most már örökre együtt maradtok?

..És őrült ütemben megtartjuk az elhalasztott esküvőt, lesz ihaj-csuhaj, és örök boldogság. Mert máshogy mégis hogy? Hát úgy. Most szülőkké válunk hamarabb, mint terveztük, nem házastársakká. Lehet ezen megütközni s fejet csóválni, aki nem néz ránk, arra mi sem nézünk. Nem túlzás azért egy picurka emberi lényre rátenni az ember életének egyik legfontosabb döntését?

És akkor jöjjön utoljára egy, amit nagyon szeretek, és amit mindig szeretni fogok, bárki kérdi, bárki mondja:

5.      Hogy érzed magad?

Akkor is, ha hamarosan egy csöpp élet kerül majd helyettem a középpontba, azért jólesik, ha bármikor megkérdezik, hogy érzem magam. Olyan egyszerű, triviális és mégis nagyszerű kérdés, nem? Fontos vagy tőle, és azt érzed, hogy szeretnek. Így Te is jobban szeretsz másokat.

....És úgy érzem, ez a lista még bővülni fog.