A legjobb és a legrosszabb dolog

            Zuhanyozás közben arra gondoltam, hogy ha el kellene döntenem, mi a legjobb, és a legrosszabb dolog, ami történhet velem, akkor elég valószínűtlen gondolatok jutnának az eszembe.

Sokan azt gondolják, a lehető leghatalmasabb félelmünk a világon a Halállal áll összefüggésben. A ténnyel, hogy egyszer véget ér az életünk. De ha elhisszük, hogy van tovább, akkor ez a félelem gyökértelenné válik.

Nekem nem ez jut eszembe. Hanem az elfogadás. Most, hogy Téged hordalak a szívem alatt, minden átértékelődik. A kapcsolataim, az energiáim, a céljaim. Egy valami marad ugyanolyan, csak épp intenzívebb: az eddigi érzéseim, rejtett erőforrásaim, melyekről eddig nem is volt tudásom. És kikristályosodik mindaz, ami mindig is ott volt, csak épp nem vettem róla tudomást. Most azonban- rengeteg mással együtt ezzel is szembesülnöm kell.

A legjobb dolog a világon, ha megértenek és elfogadnak bennünket, Cuncibaba. De nemcsak mondják, hogy „aha, értem”, hanem szívből, tényleg érzed, hogy megértve vagy. Ez olyan felemelő és energetizáló erővel bír ezen a Földön, mint semmi más. Ha megértésre lelsz, kiszínesedik körülötted a világ. Ha elfogadják, amit érzel és gondolsz, ha tisztelik azt, aki és ami vagy, akkor pedig teljes emberré válhatsz. Úgy gondolom, ez a legeslegfantasztikusabb élmény a Földön. Mindennek alfája és omegája.

A legrosszabb dolog pedig mindennek az ellentéte. Ha senki sem ért meg, és senki sem fogad el. Ha sok ember közt is egyedül érzed magad mindazzal, ami Te vagy. Mintha mindenki és minden fényévekre volna tőled.

És hogy ki ért meg? Persze, vannak barátok és vannak az életbe lépő új és új emberek, de mindenek előtt a szülők azok, akik abszolút megértenek és elfogadnak. Mert ki állhatna hozzád közelebb ezen a világon, mint én, és Áron, Cuncibaba?

Annyi minden jár a fejemben most. Hogy milyen Anya szeretnék lenni, hogy mindent megadjak Neked, hogy biztonságban érezd magad mellettem, satöbbi, satöbbi, blablabla…

Bevillan, hogy mi lesz, ha nem tudlak majd közel érezni magamhoz, ha nem tudlak megérteni úgy, ahogy szeretnéd? Ha azt érzem, fényévekre vagy tőlem? Különösen az elején, amikor még beszélni sem tudsz, hogy kifejezd magad.

Aztán rájövök, hogy csakis akkor érezhetlek közel magamhoz, ha saját magamat annak érzem. És egyszerűen lehetetlen, hogy valaki, aki belőlem és bennem van, ne legyen közel hozzám.

A legnagyszerűbb dolog tehát, ha megértenek. És hiszem, hogy ez a bölcsőben kezdődik. Aztán eltart a sírig. Szeretnélek megérteni, Cuncibaba. Remélem, sikerül.