2013. április 17., szerda

Az elérhetetlen Férfiről

        Mindannyian ismerjük. Jön, hódít és könnyeket hagy. Vagy sápadt vágyakozást, álmatlan éjszakákat, esetenként agresszív kirohanásokat. De lehet, hogy nem így történik. Például ha elég korán érkezik, és épp olyan messziről, hogy a szócsatákra sor sem kerülhet: ugyanis ő a mi magazinokból ismert Plátói szerelmünk. Ugye, ismerős?




      14 éves voltam, amikor megtörtént. Egy sztármagazint forgattunk Andi barátnőmmel suli után, amikor megláttam Őt. Aztán végem volt. Természetesen ez a helyzet különbözött attól, mintha Bon Joviba estem volna bele, vagy a Backstreet boys valamelyik kappanhangú énekesébe, ugyanis tudtam, ez nem rajongás. Dehogyis! Ez maga a Sors, a Végzet, párkák fonta labirintus, melybe nagy lelkesen beleveszhettem. Mennyei gyönyör!

      Nem volt jóképű srác, sőt, még helyes sem, nekem mégis Ő kellett. A Kisördög bennem persze azt mondta, így nagyobbak az esélyem, egy ilyen malacképű gyerek biztos senkinek sem kell, még a hangja miatt sem. Mindenki a Tesójáért van oda, helyes, legalább Ő megmarad nekem. Kinn volt a képe a falamon az ágyam fölött, néha órákon át csak néztem. Tanulás helyett is. És különben is, mit számított a tanulás nyolcadik év végén? Ő annál inkább számít. Mert természetesen hozzá megyek feleségül,  ehhez nem férhetett kétség. Csak előbb még el kell végeznem a középiskolát, aztán valami egyetemet, de azalatt már jöhetnek a gyerekek.

     "Az első kislány lesz, a második kisfiú, aztán tökmindegy a többi. Öt gyerekünk lesz. (!!!).  És természetesen szőke lesz mind, akárcsak Ő! (Na jó, egy legalább lehet barna, elvégre is az én génjeimet is hagyjuk érvényesülni!) Aztán körbeutazzuk a világot gyerekestül, és természetesen minden gyerekünk énekelni fog, de nem lesznek kihajtva az utcára, csakúgy jókedvből énekelnek majd.

     Hogy miért pont Ő? Á, mert ő más, mint a többi, legalábbis más, mint a körülöttem nyüzsgő éretlenek, akikkel nem találom a közös hangot. Angelo érett gondolkodású, komoly férfi. (!) Alig várja, hogy családja legyen. Én pedig alig várom, hogy Mrs Kelly lehessek!"

  ...És így utólag, a család tagjainak utóléletét olvasva (lásd linket szöveg alatt..) meg kell állapítsam, hogy a lehető legjobb választást hoztam vele anno! Habár nem lettem Kelly-feleség, és jelenleg még gyerekem sincsen,van viszont édes, aranyos Párom, akinek bár nem hosszú  haja, de tud énekelni. Szerintem Angelo se bánja. Ha esetleg összefutunk, elnéző mosollyal nyugtázzuk a Sors fintorát, mint két réges régi ismerős, akik egy másik univerzumban biztos egymásnak vannak teremtve.


További info egykori drágám családjáról:
http://www.eharmonia.hu/szethullott-a-hires-sztarcsalad-igy-zenelnek-most-a-kelly-family-enekesei/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése